Mostantól egyetemként működik tovább a Gábor Dénes Főiskola
A Gábor Dénes Főiskola február 1-jétől Gábor Dénes Egyetem néven, alkalmazott tudományok egyetemeként működik tovább.
A Gábor Dénes Főiskola február 1-jétől Gábor Dénes Egyetem néven, alkalmazott tudományok egyetemeként működik tovább.
Kevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak tavaly, közülük ráadásul csak 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt - derül ki a friss adatokból. A 2020-as negatív rekord óta nem emelkedett 90 ezer fölé a nyelvvizsgázók száma, pedig korábban még 120-135 ezren próbálkoztak meg az írásbelivel és a szóbelivel.
Bár a kormány december 20-án a központi felsőoktatási törvény módosításáról és a nyelvvizsga-kötelezettség enyhítéséről döntött, ez nem jelenti azt, hogy mostantól mindenki megkapja a diplomáját a korábban előírt B2-es nyelvvizsga nélkül is.
Majdnem két hetet kellett várni rá, de végre megjelent a Magyar Közlönyben a nyelvvizsga-követelmények enyhítéséről szóló jogszabály.
Módosították a felsőoktatási törvényt, újabb sztrájknap és tüntetés volt, a kamatstopot pedig kiterjesztették a szabad felhasználású diákhitelekre is. A hét oktatási hírei közül válogattunk.
Apró, de annál fontosabb módosítás került be a felsőoktatási törvénybe szerda este. Bár néhány éve a kormány még véget vetett volna az egyetemeken „lófráló”, tanulmányaikkal alig haladó hallgatók világának, a mostani jogszabályváltozás miatt a jövőben gyakorlatilag lehetetlen lesz kibukni a felsőoktatásból. Jöhet a végtelen számú rómaijog-, élettan- és analízisvizsga?
Megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását - ez többek között azt jelenti, hogy ezentúl a diplomák kiadásának nem lesz "központi" feltétele a B2-es nyelvvizsga.
Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról - többek között rábólinthatnak arra a passzusra is, amely törli a B2-es nyelvvizsgát az alapszakos diplomák kiadásának feltételei közül. Az egyetemek és főiskolák ugyanakkor továbbra is kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését.
Ez persze nem azt jelenti, hogy szeptembertől szeptemberig kell majd bejárni az egyetemekre, főiskolákra. Jövő héten szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról, amelyben az újabb nyelvvizsga-amnesztia mellett a tanév rendjének átszabása is szerepel.
A november 21-i héten szavazhatja meg a Parlament a diplomázók nyelvvizsga-követelményeinek puhításáról szóló törvényjavaslatot.
A doktori képzések felvételi szabályain is lazítana a kormány.
Alkalmazott egyetemi címet kaphat a budapesti Gábor Dénes Főiskola, ha a parlament is rábólint a felsőoktatási törvény módosítására.
Újra módosítaná a kormány a felsőoktatási törvényt, belekerülne az a passzus is, amely lehetővé teszi az egyetemeknek és főiskoláknak, hogy nyelvvizsga nélkül is kiadhassák a diplomákat a végzős hallgatóknak.
Új nevet kapott a Testnevelési Egyetem, mentorprogramot indítanak a szakképzésben - többek között ezt tartalmazzák az oktatást érintő törvénymódosítások.
Hétvégén nyújtotta be a parlamentnek a törvényjavaslatot a kormány.
"Elfogadhatatlannak tartjuk a kettős mércét, a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania Magyarországon. Nem lehet olyan törvényt alkotni, amely a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozza a magyar egyetemeknél" - mondta el az MTI-nek Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróságának a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, kedden nyilvánosságra hozott ítélete után.
Az Európai Bíróság kimondta, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlenek a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosításai, ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni.
Megszületett a parlamenti döntés arról a hat magyar egyetemről, amelyeknek alapítói és fenntartói jogai 2020. augusztus 1-jétől vagyonkezelő alapítványokhoz kerülne.
Ez a hét kifejezetten az új Nemzeti alaptanterv körüljárásának és véleményezésének hete volt, emellett azonban számos fontos oktatási hír látott napvilágot: mint például a beérkezett az összes kérelem (majd tízezer) az iskolakezdés alóli felmentések miatt, megjelent az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete, kiderült, hogy elképzelhető, hogy iskolákban elhelyezett kamerákkal védekeznének az iskolai erőszak ellen, de a felsőoktatási törvénymódosítás szüksége is felmerült. Heti hírösszefoglalónkat olvashatjátok.